Egyháztanács

2014-ben új egyháztanácsot választottunk. (Most ismét egyháztanácsnak hívják.)

Tagjai az egyházközségünk munkatársai: Merka János, Szarvas Erzsébet, Lukács Tibor, Varga Katalin és Balog Mária,
valamint a választott tagok: Dr. Diekötter Ágnes, Józsa Péter, Dr. Kottra Gábor, Mészáros József,
Rogge-Solti László, Dr. Somorai Márta, Varga Adél,
továbbá a rosenheimi híveket Feigi Béla, az erdingieket Vadász Mária és a landshutiakat Fóris Anikó képviseli.

A 2014-ben választott egyháztanács tagjai:

Egyháztanács 2014

(balról jobbra): Balog Mária, Vadász Mária (Erding képviselője), Józsa Péter, Szarvas Erzsébet, dr. Diekötter Ágnes (alelnök és képviselőnk a Katholikenrat-ban), dr. Kottra Gábor (elnök), Feigi Béla (Rosenheim képviselője), Merka János (plébános), Lukács Tibor, Varga Katalin, Varga Adél, Rogge-Solti László, Mészáros József és Fóris Anikó (Landshut képviselője).
(dr. Somorai Márta nincs a képen)



(Archív)

A 2010-ben választott missziótanács:

A 2010-es missziótanács tagjai:

Missziótanács 2010

Első sor (balról jobbra): Jánosi Margit (jegyzőkönyvvezető), Varga Katalin, dr. Somorai Márta, dr. Diekötter Ágnes (alelnök és képviselőnk a Katholikenrat-ban), Somogyi Ágota (Erding képvisőlje).
Hátsó sor (balról jobbra): Rogge-Solti László, Krasznai Norbert, Hart István,  Merka János (plébános), Feigi Béla (Rosenheim képviselője), Polgár Gábor, dr. Kottra Gábor (elnök), Mekker Árpád, Mészáros József.



(Archív)

Missziótanácsot választottunk
2002. március 17-én

Egész egyházunk arculata – és egyben missziónké is – változóban van. Csak a változni és fejlődni képes közösségeknek maradt jövőjük. A fejlődés alapja nem valamiféle meghirdetett program, hanem az evangéliumibb életre irányuló elszántság a mai modern körülmények között.

A Missziótanács tagjai ilyen értelemben kívánják közösségünk jövőjét segíteni. Aktív közreműködésük iskolapélda arra, hogyan lehet belülről ható magként megtermékenyíteni egy egész közösséget és környezetét.

A Tanács tagjai jelöltetésükkel máris jelét adják, hogy lelkipásztorukkal együtt felelősséget vállalnak közösségükért. A jelöltek adott esetben nemcsak megválasztott, hanem megbízott tagjai is a közösségnek.
Fő feladatuk a tevékeny közreműködés az élő közösség felépítésében, az egyház üdvösséget és világot szolgáló feladatában.
Tanácstag lehet minden 16. életévét betöltött, missziónk területén bejelentett lakhellyel rendelkező, katolikus hitét gyakorló, magyar keresztény.

Bárcsak minél többen megértenék az idők jeleit, és felelősséget érezve jelöltetnék magukat.

Hogy a ránk váró feladatoknak eleget tehessünk, két dologra van szükségünk: 1. emberekre, akik nem vonakodnak a felelősségtől és munkától; 2. erőre, mely Istentől származik, és Jézusnak az emberek iránti szolgálatában vált láthatóvá.

Merka János
plébános


(Archív)
Bemutatkozik az új missziótanács

„Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába”, olvassuk a Szentírásban. Ez év áprilisában a német egyházközségekhez hasonlóan új missziótanácsot választottak a müncheni és München környéki magyar katolikusok is.
Az új tanács tagjai hivatalból Merka János plébános, Mekker Árpád és Varga Katalin munkatársak, valamint a megválasztottak: dr. Kottra Gábor (elnök), Kucsera Judit (alelnök), Járai-Güttler Zsuzsa (jegyzőkönyvvezető), Balogh Mária, Győry Márta, Jánosi Margit, Józsa Péter, Kaiser István (Rosenheim képviselője), Laib Richárd, Lévai Ágoston és Rogge-Solti László (korábbi elnök).
Mi a missziótanács feladata? E tanácsok működésének alapjait a II. Vatikáni Zsinat teremtette meg. Habár létrejöttükben minden bizonnyal szerepet játszott az egyre növekvő paphiány és az egyre komplikáltabb és differenciáltabb feladatok, amelyek korunkban egy jól felkészült lelkipásztor képességeit és lehetőségeit is könnyen túllépik, alapvetően mégis a II. Vatikánum megtisztult egyházfelfogásáról van szó, amely szerint az „egyház” nem egy központi hivatal, nem klerikusok szűk köre, hanem valamennyi megkeresztelt ember közössége.
Miben tudunk tehát mi, laikus hívők, az Úr aratásában munkálkodni?
Egyik fő célunk München és környéke magyarságát a közösségi életben megtartani, beleértve ebbe az újonnan érkezettek céltudatos bevonását is. A vasárnapi és ünnepi szentmisék közösségélményén túl a magyarságtudat megőrzésének eszköze lehet a magyar kultúra, történelem, irodalom művelésének támogatása és nemzeti ünnepeink méltó keretek között történő megünneplése is.
Természetesen alapvető feladatunk az is, hogy közösségi életünkbe a gyerekeket és fiatalokat is bevonjuk. E célokat szolgálják a régóta és jól működő hétvégi iskola, cserkészet és a tánccsoport, amelyeket tőlünk telhető módon tovább is támogatni szeretnénk.
Nem akarunk elfeledkezni a betegekről és idősekről sem: látogatással, kisebb szolgálatok elvégzésével szeretnénk az Úr útját követni: „amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. A karitatív tevékenységet azonban nem szeretnénk Münchenre korlátozni: lehetőségeink keretei között szeretnénk támogatni kisebbségben és diaszpórában élő magyar testvéreinket is.
Missziónk szervezetileg a München és Freisingi Érsekség része, működésünk anyagi kereteit is az Érsekség biztosítja. Így természetesnek tartjuk, hogy az ott működő tanácsok munkájában – saját érdekünkből is – részt vegyünk és a német illetve bajor egyházi ünnepeket („Benno-Fest”, Úrnapi körmenet) „házigazdáinkkal” együtt ünnepeljük.
És ha már az anyagiakról is szó esett: nem titok, hogy a Misszió anyagi lehetőségei korlátozottak. Feladataink elvégzését járulékos anyagi források megkönnyítenék, melyek megszerzéséhez szintén hozzá szeretnénk járulni.
Munkánkat nem kell nulláról indítani. A Missziótanács az elmúlt években is aktív és hasznos munkát végzett és az új tanácstagok – akik közül többen az előző tanács munkájában is részt vettek – támaszkodni kívánnak elődeik tapasztalatára és segítségére. De nem csak az övékére: kérjük és köszönettel fogadjuk mindenki hozzájárulását, aki képességét és munkáját felajánlja közös céljaink eléréséhez.

Kottra Gábor