Lelki tükör

I. Ritkán gyónók számára -- a Tízparancs alapján

Mikor gyóntam utoljára?

Miért maradt el ilyen sokáig?

1. Uradat, Istenedet imádd és csak Neki szolgálj!

• Imádkozom-e reggelente? (Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?)

• Imádkozom-e esténként? (Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret-vizsgálatot?)

2. Isten nevét hiába ne vedd!

• Káromkodtam? (Isten és a szentek nevét ejtettem-e ki átkozódó, csúnya szavak kíséretében? Milyen gyakran?)
• Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül? (Mondok-e egy fohászt, ha káromlást hallok?)
• Esküdöztem fölöslegesen? -- Szent dolgokkal tréfálkoztam?

3. Az Úr napját szenteld meg!

• Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Hanyagságból? Hányszor?)
• Szentmisén Isten és az ott levők iránti szeretettel vettem részt?
• Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?
• A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?)

4. Atyádat és anyádat tiszteld!

• Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?
• Tisztelem-e az idősebbeket (iskolában, utcán stb.)?

5. Ne ölj!

• Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni? Másoknak fájdalmat okozni? (Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?)
• Vigyázok-e egészségemre? (Kerülöm-e a dohányzást, az alkoholt?)
• Csábítottam-e mást bűnre?

6. Ne paráználkodj!

• Paráználkodtam-e? Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant?
• Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?
• Cselekedtem-e tisztátalant - mással vagy magammal („önkielégítés”)? (Hányszor?)

7. Ne lopj!

• Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? (Visszaadtam-e már?)
• Vigyáztam-e magam és mások holmijára?
• Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért (iskolában, utcán, vonaton)?
• Nem „lopom-e” az időt? Becsülettel végzem-e kötelességeimet (hittan, tanulás, munka)?

8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!

• Hazudtam? Okoztam-e ezzel másnak kárt?
• Rágalmaztam? (Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?)
• Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!

• Irigykedtem-e (más értékeire, tehetségére stb.)?
• Szívesen adtam-e rászorulóknak (tulajdonomból, időmből)?

II. Rendszeres gyónók számára

1. Isten terve rólam

• Istennek szép terve van rólam. Az a terve, hogy Jézus kibontakozhassék bennem. Nekem e célért csak egyet kell tennem: mindenben teljesítenem az Ő akaratát.
• Él-e bennem a vágy, hogy Isten terve teljesüljön bennem? Hogy megtaláljam azt a hivatást, amire Isten szánt? Imádkozom-e ezért?
• Ne aggódjatok! - mondja Jézus. Tudom-e rábízni magam Isten gondviselő szeretetére?
• Törekszem-e arra, hogy jobban megismerjem hitemet, s ezáltal Isten reám vonatkozó tervét?
• Szánok-e elegendő időt az Istennel való kapcsolat elmélyítésére? (Ima, Szentírás, lelki olvasmányok, elmélkedések, stb. lelkivezetőmmel való megbeszélés alapján?)
• Figyelek-e lelkivezetőm irányítására?

• Lelkiismeretem által a Szentlélek vezet, hogy Isten terve megvalósulhasson bennem. Azonnal követem-e lelkiismeretem indításait? (Pl. hogy ne válaszoljak egy sértésre; ne nézzek meg valamit; első szóra engedelmeskedjek; reggel azonnal ugorjak ki az ágyból stb.?)
• Kötelességeimet (hittan, tanulás, munka) becsülettel, örömmel végzem-e?
• Rendszeres vagyok-e az étkezésben vagy gyakran torkoskodom?
• Cselekedeteim előtt néha megállok-e, hogy meggondoljam: most, itt hogyan tudom teljesíteni Isten akaratát?

2. Jézus a testvérben

• Isten első akarata, hogy szeressük Őt és embertársunkat. (Amit egynek teszünk, Neki tesszük.)
• Észrevettem-e Jézus jóságát embertársaimban? Örömet szereztem-e nekik azzal, hogy megdicsértem a bennük levő jót? (Vagy sokszor megbíráltam őket?)
• Legalább olyankor, ha nehezemre esett mások szolgálata, gondoltam-e arra, hogy embertársaimban Jézust szolgálom?
• Azzal az elhatározással szoktam-e embertársaim közé menni (iskolába, hittanra, haza), hogy örömet akarok szerezni nekik? Vagy inkább azzal az elvárással, hogy ők szerezzenek nekem örömet?
• Tudtam-e mások kedvéért lemondani akaratomról, elképzelésemről? Vagy mindenáron ragaszkodom ahhoz?

3. Jézus a szenvedésben

• Jézus a kereszten, majd elhagyottságában magára vette szenvedésünket. Azóta minden fájdalomban felismerhetjük Őt. Ha vele egyesülünk, minden szenvedés a feltámadásba vezet.
• Testi és lelki fájdalmaimban felismertem és köszöntöttem-e a szenvedő Jézust? Vele egyesülten örömmel ajánlottam-e fel szenvedésemet másokért?
• Hibáim, gyengeségeim érzetében felismertem-e az értünk gyengévé lett Jézust? Így sikerült-e újrakezdenem az Ő erejében?
• Szenvedésemben, kedvetlenségemben gondoltam-e arra, hogy a sötétségből a szeretet vezet ki (vö. Jn 14,21; 1 Jn 3,14)?
• Ha egy hibázó, bűnös embert láttam, gondoltam-e arra, hogy Jézus érte is meghalt? S tudtam-e Jézus szemével nézni rá?
• Bármilyen fájdalommal, sötétséggel találkoztam, köszöntöttem-e ott is Jézust?

4. Szentháromságos küldetésem

• Isten ajándékait, a szentségek kegyelmeit azért kapjuk, hogy használjunk vele másoknak; hogy ők is eljussanak Istenhez.
• Gondolok-e arra, hogy felelős vagyok embertársaimért? Hogy úgy kell szeretnem őket, hogy Jézus megszülethessék és növekedhessék bennünk?
• Törekszem-e arra, hogy Jézus élhessen bennem? Hiszen csak Ő tud bennem megtéríteni másokat!
• Törekszem-e arra, hogy hittanos társaim és köztem növekedjék a szeretet? Hiszen Jézus azt akarja, hogy erről ismerje meg Istent a világ!
• Ha feszültség volt hittestvéreim és köztem, elkövettem-e mindent, hogy ez megszűnjék?
• Végzek-e valami konkrét szolgálatot keresztény közösségem (egyházközség, hittanosok) érdekében? Vajon mit tehetnék még?