Müncheni Magyar Katolikus Misszió
2002. március 19. ÉRTESÍTŐ 19. évfolyam 7. (740.) szám

Húsvéti szám

Gesegnetes und frohes Osterfest! - Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket!

Kedves Keresztény Testvérek!

2002. január 1-től mint a Müncheni Magyar Katolikus Misszió megbízott vezetője, március 1-től pedig mint plébánosa, sokrétű és felelősségteljes lelkipásztori munkát vállaltam magamra. A hívek számára nem vagyok ismeretlen, hiszen már 1991. május 1-je óta a misszió lelkésze vagyok.

Meggyőződésem, hogy plébánosi kinevezésem a bizalom gyümölcse.

Érsekségünknek valamint Miklósházy Attila püspök atyánknak, Reizer Pál szatmári megyéspüspökömnek, és dr. Cserháti Ferencnek, elődömnek és jelenlegi németországi főlelkésznek köszönetet mondok a megtisztelő bizalomért, mely kinevezésemet lehetővé tette.
A bizalom adta ajkamra az „igent” is, amikor tavaly májusban Miklósházy püspök úr érdeklődő kérdésére válaszoltam. Igent mondtam, mert bíztam és bízom Istenben, aki hivatásom kezdetén nem képességeim után érdeklődött, hanem tőlem is azt kérdezte, amit Pétertől: „Szeretsz-e engem?” (Jn 21, 16). Hiszem, hogy csak „őáltala, ővele és őbenne” van missziónknak jövője, értelme és eredménye fáradozásaimnak. Mint ahogy Bálám történetében sem a szamár a főhős. Az Úr angyala állította meg azt, akit kenőpénzzel halálosztónak szántak (vö. Szám 22, 31). Jerikó körül félelmetes lehetett a harsonazengés, de a falak „a hit erejével omlottak le” (Zsid 11, 30). Gedeon gyapja nem volt varázs-szőnyeg, sőt, hogy még véletlen se bízza el magát, seregét alaposan leszereltette az Úr, mégis győzött, „az Úr ugyanis kardot bocsátott” az ellenséges táborra (Bír 7, 22). Sámsonnak nem a hajában volt az ereje, hanem anyja méhétől vele volt az Isten (vö. Bír 13, 5). Dávid parittyája sem volt csodafegyver. A hadititok mindössze annyi, hogy „az Úr lelke Dávidra szállt” (1 Sám 16, 13). A szíriai Námán idejében a Jordán vize kémiailag valóban azonos volt Damaszkusz folyóival. A gyógyulás nem a habokban, hanem Elízeusban rejlett, mert ő Illés lelkét kapta (2 Kir 2, 15). Az első tanítványok semmiféle segédeszközt vagy tartalékot nem használhattak, mégis sikerrel jártak (vö. Lk 10, 17). Elegendő volt számukra egyetlen felszerelés, Isten a szívükben. A szőlővessző rajtamaradt a szőlőtőn és meghozta gyümölcsét (vö. Jn 15, 5).
Nekem sincsenek égi trükkjeim, amik szabadalmazhatók vagy eladhatók (vö. ApCsel 8, 18–19). A lehetőség azonban abban nyugszik, aki fel tudja szítani magában Isten kegyelmét (vö. 2 Tim 1, 6). Bízom abban, hogy amikor a Sátán engem is kikér, az Úr imádkozik értem is (vö. Lk 22, 32), hiszem, hogy Isten a missziót sajátjának tekinti, és hogy húsvéti énekünkkel én is vallhatom:
 „Tengerekre indulok, örvényekre szállok,
Tenger mélye mit nekem, ha nyomodban járok!”
Bízom két közvetlen munkatársam lelkiismeretes helytállásában. Immár egy évtizede dolgozunk együtt, ápoljuk a testvéri szeretet és barátság szálait. Megértésükre és messzemenő támogatásukra eddig is számíthattam és remélem, hogy ez a jövőben is így lesz.

Missziónk munkatársi közössége: Mekker Árpád, Szenes Anna, Varga Katalin, Merka János

Mekker Árpád lelkipásztori kisegítőm valóban lelkipásztori munkát végez. Mindennemű gondjaink, bajaink orvoslója, a leglehetetlenebb helyzetekben is megbízható segítség.
Varga Katalin titkárnő habár csak „félnapos munkaerő”, de két felnövőfélben lévő gyermeke mellé a missziót is „örökbe fogadta” és anyai szívével gondját viseli.

Bízom a hívek keresztény elkötelezettségében és magyarság-tudatában. Olyan két szilárd pont ez, melyek az idők viharában és a történelem zajló tengerében is megtartó, túlélő erőnek bizonyulnak. A történelem hullámvasútja nemcsak lefelé szalad, néha felfelé is tart. Senki sem bízott meg minket azzal, hogy figyeljük: lejtőn vagy hegymenet járja, ellenszél vagy hátszél fúj. Nem azért kell Krisztushoz tartoznunk, mert Ő győzelemre áll. Jó mag, rossz mag együtt nő az aratásig, akkor majd rendet teremtenek, de az nem a mi feladatunk (vö. Mt 13, 30). Küldetésünk ide a földre szól és addig, ameddig győzzük.
Aki meghívott, „előbb szeretett minket” (1 Jn 4, 19). Erre a szeretetre építsük közös munkánkat és jövőnket! Bízom abban, hogy ha akarjuk, sikerülni fog.

Tisztelettel
Merka János plébános
 

Dr. Cserháti Ferenc plébános búcsúztatása

2002. február 3-án az általa celebrált ünnepi szentmisével, utána a müncheni Magyar Katolikus Misszió házában a csoportok fellépésével búcsúztattuk „Feri Atyát”, aki 18 éven át plébánosunk volt.
Már a koncelebráló papok sora is mutatta az ünnepély jelentőségét: Ft. Fejős Ottó, Cserháti atya elődje a németországi magyar delegátus posztján, Merka János, Feri atya utódja, az új müncheni magyar plébános, P. Hegyi János SJ, P. Szőcs László SJ, ft. Zsurkai János és Gegő István diakónus Stuttgartból. A vendégek között köszönthettük dr. Frank Miklós atyát, református testvérközösségünk vezetőjét, nagytiszteletű özv. Lázár Csabánét, dr. Gyarmathy György professzort, müncheni főkonzult, valamint Schosser Elisabeth asszonyt, a Bajor-Magyar Fórum vezetőjét és kedves férjét.
Cserháti atya Szent Pálnak a napi szentleckét adó 1. Korintusi levelét vette a szentbeszéd alapjául. Mottója:  Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében gyengék. A párhuzam az akkori korintusi közösség helyzete, és a mai München, a világvárosnak a hívőkre ható szétporlasztó és bomlasztó hatása között meglepően reális. Már 1984-ben, müncheni plébánosi beiktatásakor is Szent Pált, az ő küldetéstudatát választotta példaképül: „nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a Megfeszítettről.”
Jólesően emlékezett meg Feri atya a Müncheni Magyar Katolikus Misszió tagjainak sok pozitív tevékenységéről: a rendezvényekről, találkozókról, ünnepi szentmisékről, a csoportokról (számszerint 26!), a cserkészekről, a Hétvégi Magyar Iskoláról, a ministránsokról, az Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttesről, Patrona Hungariae énekkarunkról, Rózsafüzér Társulatunkról, Imakörünkről, a Bibliakörről, a templomba járókról, a jószívű és nagylelkű adakozókról, munkatársairól és a csoportvezetőkről. Szavaiból kiéreztük a „jó gazda” büszkeségét, aki mindenre és mindenkire odafigyel, mindenütt segít és szinte fáradhatatlan. De nem feledte el leróni  a hálát, amit Feri atya az Úr iránt érez, hogy 18 évig tartó plébánosi küldetésében, a nehézségek leküzdésében mellette állt és erőt adott neki. Ugyanakkor figyelmeztetett bennünket: „nem mondható, hogy már célba értünk és tökéletesek vagyunk.”

Ft. Majnek Antal, kárpátaljai megyéspüspök 2002. június 16-án a Damenstift-templomban a bérmálás szentségében részesíti egyházi közösségünk következő fiataljait: Erli Gertrúd, Gőgh Júlia, Győry István, Hendelmeier Éva, Jánosi Kinga, Lévai András, Schönberger Elisabeth, Somodji András, Varga András.

Szent Pált idézte, újra és újra: „Nem sokan vannak köztetek, akik a világ szerint bölcsek és nem sok a hatalmas, nem sok az előkelő”. Közösségünkből „nagy részben hiányoznak az ún. sikeres magyarok, akik befutottak, akik vitték valamire”. Rávilágított arra, hogy hitünk az élet körülményeitől függően időnként ellankad, elerőtlenedik, újra és újra rászorulunk az evangélium általi bátorításra. Búcsúzó plébánosunk ezen a ponton Szent Pál-i útravalót adott nekünk: „Vizsgáljátok meg magatokat, hogy a hitben éltek-e? Tegyétek csak próbára magatokat! Nem ismeritek föl, hogy bennetek él Jézus Krisztus? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát!” (2 Kor 14, 5–6).
Befejezésül megköszönte a hívek minden támogatását, segítségét és áldozatkészségét közös krisztusi küldetésünkben, Pál apostollal kérve mindenkit: ”Mint Isten kedves gyermekei, legyetek az Ő követői és éljetek szeretetben”(Ef 5, 1). „Arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos” (Fil 4, 8).

Szép ajándékokkal okoztak örömet a hívek búcsúzó plébánosuknak: az Imakör Jézus Szívét fehér és piros rózsákból összeállítva és egy virágcsokrot ajándékozott, az Egyháztanács pedig Sík Sándor: „Az olvasás tudománya” című művét.
A misszió otthonában színes műsorral köszöntük meg Cserháti atyának plébánosi működését. Az „indítást” Patrona Hungariae énekkarunk adta Jussel Ottó vezetésével a Jó atyánkért esdeklünk és az Ave Maris Stella kórusművekkel. Az egyházközségtől kapott, az elmúlt 18 év pillanatképeiből álló fényképösszeállítás müncheni plébánosi éveire emlékezteti majd. Utána az Egyháztanács nevében Homok Erzsébet ezeket mondta: „Mi nem búcsúzunk, hanem köszönetet mondunk azért, amit Te, Feri atya a müncheni magyarokért, a családokért tettél. Törekvésed a tökéletességre egy nagyon nehéz feladat, amit időnként hosszú prédikációid is bizonyítottak. Mindent megtettél azért, hogy az ökuméne szellemében egymásra találjanak katolikusok és reformátusok. Kilenc évvel ezelőtt a „jó gazda” előrelátásával kibővítetted missziónk házát. Bízunk benne, hogy a németországi missziók közül mi leszünk Neked a legkedvesebbek.” Ezt követte a Komámasszonyok tánca, majd a cserkészek a csapat fényképét adták át egy fergeteges harci kiáltás kíséretében: „6–7–6, müncheni csapat, idegekre 6–7–6”. Dr. Gyarmathy György főkonzul úr egy könyvet ajándékozott Cserháti atyának, mely a magyar keresztény kultúra ezer évét öleli fel. Az ifjúsági énekkar így biztatott: „Küldelek én, megáldlak én, csak menj és hirdesd szavam!” A Szeniorok Klubjából Ramsay Győző a Számok könyvét idézte: „Ezt mondta az Úr Mózesnek: A pap 25 évtől fölfelé köteles szolgálatot tenni a megnyilatkozás sátrának kötelezettségeiben, 50 év fölött ez már nem kötelező, de nincs megtiltva”, – ilyen értelemben segíts nekünk továbbra is a jó út keresésében. A Regösöktől két lány üveges-tánca, majd szatmári párostánc következett. A MÉCS nevében (Müncheni Engesztelő Csoport) Balogh Mária kérte Feri atyát: „legyen továbbra is a szegények pártfogója, a szomorúak vigasztalója”.
Ezután következett a búcsúzó plébános köszönete. Meleg szavakkal köszönte meg húgának, aki mindig a háttérben állt, hogyha látogatók jöttek, a bevásárlás, a főzés terhét mindig hűséggel és szeretettel viselte. Utolsó mondata: „Ha valamit tettem, akkor Isten segítségével igyekeztem helytállni és úgy érzem, ha mindannyian így cselekszünk, előbbre visszük a magyar ügyet.”
Lévai Ágoston

2002. január 6-án ünnepélyes szentmise keretében búcsúztattuk ft. Fejős Ottó atyát, aki 1986. október 9-től 2001. december 31-ig volt németországi magyar főlelkész, az Életünk felelős szerkesztője és missziónk alkalmi lelkipásztori kisegítője. Fejős atyának megköszönjük értünk vállalt áldozatos munkásságát, és jó egészséget, békés, boldog nyugdíjas éveket kívánunk neki.
 

Akik a liturgiát szebbé teszik

Nyugdíjas zenetanárként 1992 februárja óta élek Münchenben. 1996. november 1-je óta látom el a kántori teendőket a müncheni Magyar Katolikus Misszión: orgonálok az istentiszteleteken vasár- és ünnepnapokon, gyászmiséken és esküvőkön a Damenstift-templomban, ökumenikus istentiszteleteinken, tagja vagyok missziónk énekkarának és szükség esetén helyettesítem a karvezetőt.
Sneff János

1990 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Münchenben tartózkodom és részt veszek az ifjúsági énekkar munkájában és vezetésében. 1998 óta családom – feleségem és négy gyermekem –, is itt él. Ők is részt vesznek a misszió különböző programjain, illetve csoportjainak munkájában. A gitáros énekek iránti szeretet egyetemista koromban kezdődött, amikor a budapesti Rókus-kápolna ifjúsági énekkarát vezettem több éven át.
Dr. Kováts János

A bioetika időszerű kérdéseiről

„A hétköznapi hivatalos egyházi tanításnak akkora súlya van, mint az érveknek, amelyek azt támogatják.”

Szó szerint ezzel a tanulsággal fejezte be a Pax Romana február 1-jei vitaestjén a bioetika időszerű kérdéseiről tartott tanítását Somfai Béla jezsuita páter, a torontói ökumenikus teológiai fakultások professor emeritusa, jelenleg a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Hittudományi Főiskola vendégprofesszora. A téma nagyonis időszerű volt, hiszen hónapokig tartó viták után előző nap fogadta el Berlinben a Bundestag az embrionális őssejtek behozataláról és felhasználásáról szóló törvényt, amit az evangélikus és a katolikus egyház képviselői általában bíráltak.

A nagy érdeklődéssel hallgatott és megvitatott előadás lényegében három problémakörről szólt:
1. Milyen forradalmi eredményeket hozott az örökléstan Gregor Johann Mendel brünni ágostonrendi szerzetes 19. századbeli növénynemesítési kísérletei óta a kromoszómák és gének felfedezésén, majd kettős csavarvonalú kémiai szerkezetük feltárásán keresztül 2000-ben az emberi öröklési anyag (genóm) nyelvének a megértéséig?  Mit jelent ez a szédületes fejlődés Isten- és emberképünk számára?
2. Miképpen értékelhetjük erkölcstanilag e kutatási eredményeket, amelyeknek alkalmazása a fajnemesítés, a gyógyszerkutatás és a génsebészet területén jórészt még ránk váró feladat és az előnyök, valamint a veszélyek tényleges aránya még a jövő titkának számít?
3. Milyen súlyos kérdéseket vet fel az antibiotikumok és a fájdalomcsillapítók felfedezéséhez mérhető felismeréseket nyújtó őssejt-kutatás?  Hogyan értékeli ezeket a buddhista, zsidó, keleti és nyugati keresztény erkölcsi hagyomány?

A sok érdekes példa mellett (szentjánosbogárhoz hasonlóan fluoreszkáló génmódosított fenyők, gazdaságosan kitenyésztett óriás lazacok, beteg nővére meggyógyítása végett, mintegy „megrendelésre” nemzett leánygyermek stb.) szó esett a homoszexualitás főképpen genetikai hátteréről (a 23. kromoszómában, az XY és XX kö-vetkeztében), ami jól megmagyarázza a homoszexuális férfiak és nők 2:1-hez megfigyelt arányát. Az előadó a mai hivatalos római egyházi tanítást szellemesen megvilágította egy általa látott karikatúrával, amelyen egy sarokház két oldalán, egymást még nem látva, egy-egy papi tüntető a következő szövegű transzparenst vitte: No sex without babies („semmi szexet sem gyermek nélkül”) és No babies without sex („egyetlen gyermeket sem szex nélkül”). Ez utóbbi tüntető a lombikbébikre célzott, amikre a hivatalos pápai tanítással szemben, az előadó szerint a hagyományos katolikus erkölcstannal jobban összhangban, bizonyos feltételek mellett számos mai katolikus morálteológus áldását adná. Mivel a különféle bioetikai irányzatok vitájáról nincs szó a kinyilatkoztatásban, a tudós előadó szerint az érvek súlya dönt.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy nemcsak a vitát vezető nőgyógyász szakorvos, dr. Boór Márta személyében, hanem a népes hallgatóságból is számos orvos jelentkezett kérdésével és ellenvetésével.
A Pax Romana következő müncheni vitaestjén, május 24-én özv. Mészöly Miklósné Polcz Alaine népszerű könyvszerző (tk. „Asszony a fron-ton”), pszichológus, a hazai hospice-mozgalom egyik megalapítója, részben szintén bioetikai témáról ad elő „Az élet és a halál összefüggéseiről” címmel. Akkor nem annyira az emberi élet kezdetéről, mint inkább a végéről gondolkodunk el. Mindkét pénteki Pax Romana-estnek társrendezője a Müncheni Magyar Intézet.
Boór János
 

Zarándokolat Fatimába

és Santiago de Compostelaba 2002. október 3–9. A Mária-jelenések 85. évfordulója alkalmából zarándoklatot szervezünk a portugáliai Fatimába és a spanyolországi Santiago de Compostelaba, Szent Jakab apostol sírjához, a kereszténység harmadik legnagyobb zarándokhelyéhez.

1. nap, csütörtök, okt. 3.: München – Madrid – Liszabon – Fatima: Az IBERIA légitársaság gépével indulunk 8.30-kor Münchenből Madridon keresztül Liszabonba. Megérkezés 12.20-kor. Kb. 3 órás városnézés: Szt. Antal bazilika (Páduai Szt. Antal szülőháza fölé épült) és a Jeronimos kolostor (innen indult Vasco de Gama indiai útjára 1497-ben) megtekintése. Későn este érkezünk Fatimába.

2. nap, péntek, okt. 4.: Fatima és környéke: Keresztút és szentmise a magyar kápolnában, majd Aljustrelbe, a látnokok szülőfalujába látogatunk. Megtekintjük még Alcobaca és Batalha híres kolostorokat, melyek Portugália legnevezetesebb építményei és ellátogatunk Nazaréba, az Atlanti óceán menti fürdőhelyre. Este részt veszünk a gyertyás körmeneten.

3. nap, szombat, okt. 5.: Fatima: Szabadnap vagy részt veszünk Kondor Lajos, Fatimában élő szerzetes atya nekünk összeállított programján: magyarnyelvű film, aktuális kiállítás megnézése, stb.

4. nap, vasárnap, okt. 6.: Fatima – Porto: Délelőtt részt veszünk a zarándok ünnepségeken: keresztút, nemzetközi mise, d. u. továbbutazunk Portoba. Rövid séta az óvárosban és egy borpince meglátogatása. Elszállásolás a Mercure Batalha hotelban.

5. nap, hétfő, okt. 7.: Porto – Santiago de Compostela:  Porto megtekintése, helybeli vezetővel: Európa egyik leghosszabb hídja, Klérikusok temploma, stb. Este érkezünk Santiagoba.

6. nap, kedd, okt. 8.: Santiago de Compostela: Spanyolország legrégibb és leghíresebb zarándokhelyének megtekintése. 12.00 órakor részt veszünk a nemzetközi zarándokmisén, majd ebéd az óvárosban egy előre lefoglalt vendéglőben. Délután szabad.

7. nap, szerda, okt. 9.: Santiago de Compostela – Madrid – München: 9.00 órakor zárószentmise a katedrális egyik mellékoltáránál, 13.40-kor repülünk Madridba és 21.25-kor landolunk München repülőterén.

Összköltség: 798,- Euro. Egyágyas szoba 109,- Eoro felár. Jelentkezés a teljes összeg befizetésével legkésőbb május 5-ig plébánosunknál.

Ez az ár a következő szolgáltatásokat tartalmazza: repülőjegy, Portugáliában és Spanyolországban utazás modern autóbusszal, elszállásolás kétágyas hotelszobákban (a szobatársat jelentkezéskor kérjük megnevezni), félpanzió első naptól, belépőjegyek, turista-irodalom, idegenvezetés.

A programváltoztatás jogát fenntartjuk.

Utazási beteg- és poggyászbiztosítás, ha még nincs, jutányos áron köthető az utazási irodán keresztül 11, illetve 65 év fölötti zarándoknak 13 Euroért.
 

Színjátszó kerestetik

A színjátszó csoport nemcsak tagjainak életkorára, hanem alapítására nézve is fiatal. Tulajdonképpen tavaly ősszel alakult, kettős céllal: egyrészt fiataljainknak újabb lehetőséget biztosítani az anyanyelv fejlesztésére és csiszolására, másrészt a különböző rendezvények, úgymint karácsonyi ünnepség, évzáró, anyák napja, stb. színesebbé tételére. Első sikerünket, a "Legendamesék" előadását a karácsonyi ünnepségen már magunk mögött tudhatjuk és a szívből jövő taps, amellyel fellépésünket jutalmazták, komoly biztatás a folytatásra. Így aztán máris nekiláttunk a következő feladatnak, ezúttal könnyedébb, tréfásabb összeállítással: Karinthy Frigyes két humoros jelenetével készülünk a május-júniusi előadásra. Próbáinkon megismerkedünk a színjátszás titkaival, amelyek nemcsak szép szövegmondást, hanem otthonos, természetes színpadi mozgást is megkívánnak. Improvizálunk, szöveget olvasunk és tanulunk, játszunk, szóval élvezetesen töltjük el azt a két órát, amire bizony egyikünknek sem könnyű időt szakítani a sok más kötelezettség mellett. De megéri, mert a játék közelebb hoz és tanít, felszabadít és elgondolkoztat egyszerre.
A tagok, Jánosi Margó és Kinga, Józsa Péter és Máté, Kováts Judit (Dzsudy) és Gergő, valamint Balázs Laura szívesen látnak mindenkit, aki érdeklődik és aki szeretné kipróbálni, milyen is a világot jelentő deszkákra állni. Péntekenként fél öttől hétig bárki eljöhet, mert abban már biztosak vagyunk, hogy továbbra is sok érdekes élményben lesz részünk együtt.
Fejér István
 

Immár a 33.

Február utolsó napjának estelén a katolikus misszión gyűltünk össze az ökumenikus találkozóra, melynek mottója egy zsoltáridézet: „Tenálad van az élet forrása” és vezérfonala is a 36. zsoltár volt, mely szerint Isten nemcsak az élet, hanem a szeretet, az öröm és remény forrása is. Maga az éltető víz. E kiapadhatatlan forrás élteti egyházainkat a harmadik évezredben is. A víz mint a megújulás, a megtisztulás szimbóluma többször előfordul a keresztény liturgiákban. Ezért állt most az asztalon a Biblia, gyertya, kereszt és kehely mellett az áteredő bűntől való megtisztulás szimbólumaként a keresztelő serleg.
Az első olvasmány az ég madarairól és a mezők liliomairól szóló evangéliumi részlet volt – egyik kedvencem. A másik a szamariai asszonyról szóló, mely szintén igen kedves nekem.
Ismét tanultunk egy szép református éneket, az „Isten élő lelke, jöjj” kezdetűt, majd a már ismert, többször is énekelt Rákóczi Ferenc megzenésített imáját, a „Győzhetetlen én kőszálom”-ot, valamint egy nagyböjtit a „Kereszten haldokló kegyes Jézusom” kezdősorút is elénekeltük. Dalok, prédikáció, szent csend és imák váltogatták egymást. Szépen kapcsolódtak az imaórába az Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes taizéi dalai is.
Az egyéni könyörgők egymás kezébe adták az égő gyertyát. Most nem volt külön bizonyságtevés, most ez volt a tanúságtétel a hit, a vallás és egyházaink mellett.
Ugyanígy Isten melletti tanúságtétel volt Reményik Sándor: „Békesség Istentől” című verse is.
A sok lelki élményt adó 33. imaóra végén a XX. Századi Vértanúk Emléktemploma (Bocskaikert) javára lehetett adakozni, majd finom székelykáposzta és sütemények mellett nyílt módunk a kapcsolatokat ápolni, régi ismerősökkel újra beszélgetni.
Jánosi Margit
 

Találkozások

A müncheni Damenstift-templomban 2002. március 3-án a magyar szentmise alatt egy fiatal, de lelkiekben nagyon gazdag szatmári egyházmegyés pap, ft. Vik János atya várta a híveket a gyóntatószékbe. A szentmise végén Merka János plébánosunk meghívott mindannyiunkat egy lelki délutánra a misszióra. A lelki felkészítő mottója: „Örüljetek, hogy részetek lehet Krisztus szenvedéseiben” (1.Pt 4, 13). Akik részt vettünk, nem egy hétre, hanem egy életre szóló mély útravalóval gazdagodtunk.
Az én lelkemben átszűrődött gondolatokat a következő rövid sorokban foglalhatom össze: Születésünktől fogva mindannyiunkban van egy jó mag, istengyermekségünk ajándéka. Ezt veszi körbe egy sötét kéreg (rosszra való hajlandóságaink), mely elválaszt Istentől és embertársainktól. Ezt el kell fogadni, hozzá tartozik életünkhöz. Minden ember életében ott él a harmónia utáni vágy: harmóniában élni Istennel és önmagunkkal. Ez a legfontosabb az életünkben. A szenvedés emberi életünk sorsa, nem értelmetlen dolog, ha önátadás, elfogadás van benne. A Krisztus-követés feltétele: legyek kész szenvedni. Csak a megváltás útján lehet megszabadulni ettől a sötét rétegtől. Ennek ára a szenvedésre való készség. Krisztus keresztúti állomásai párhuzamosak az emberi élet Kálváriájával. Mindannyiunk élete a Kálvária útja. Ezen az úton az egyik fontos állomás elfogadni az ítéletet. Jézus is ezt tette. Tanulság: döntéseinket Jézus jelenlétének tudatában hozzuk és ne elvárások után.
A mi életünkben is előfordul, hogy elesünk a keresztünk alatt. Meglehet, hogy családtagjaink, barátaink is gúnyolnak, mert erősebbnek gondoltak. Ne szégyelljük eleséseinket, még akkor sem, ha többször is előfordulnak. Fontos elismernünk, hogy Isten nélkül nem vagyunk képesek újra felkelni.
Emberi életünk Golgotájának kiemelkedő pillanata, ha vigasztalni tudunk olyankor, amikor mi is vigasztalásra szorulunk. Isten ereje működik bennünk, ha másokat vigasztalni tudunk. Ne legyen bennünk önsajnálat, mert ez elzár minket Isten kegyelmei elől (vakká tesz, megkeményíti szíveinket).
Lelkigyakorlatunk szentmisével zárult, melyen Vik atya hangsúlyozta, hogy mennyire fontos életünkben a Krisztussal való találkozás, mely megváltoztatja életünket, más emberré tesz és megismerteti velünk igazi énünket. Az elmélkedések közötti szünetekben rendkívüli gyóntatóként rendelkezésünkre álltak: ft. Vik János, dr. Cserháti Ferenc delegátus, Braun Jenő plébános Marosvásárhelyről és Merka János plébános. A több mind 50 résztvevő méltó módon készült a húsvéti kegyelmek befogadására.
Balogh Mária

Kossuth emlékév 1802 – 2002

Ki is Kossuth és honnan jön? A Kossuth név eredetéről a legkülönbözőbb magyarázatok olvashatók. Legvalószínűbb, hogy a név szláv eredetű, csak Kossuth Lajos magyarosította meg azzal, hogy a h betűt két s-sel helyettesítette. Maga Kossuth Lajos szeretett a római Cossutia nemzetséggel való névrokonságra hivatkozni.
Kossuth Lajos, a magyar nemzet világtörténelmi alakjainak egyike, Monokon született (Zemplén vármegye) 1802. szeptember 19-én. Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen és Eperjesen, a jogot Sárospatakon végezte. Az ügyvédi oklevelet Pesten szerezte meg.
Ezután szülővármegyéjében telepedett le, ahol kitűnő műveltsége, szónoki tehetsége, de egyúttal szokatlan hevessége által meglehetős feltűnést keltett. Az 1832 – 36-iki országgyűlésen a magyar ifjúság vezére lett.
Az Országgyűlési Tudósítások által került érintkezésbe, utóbb bizalmas viszonyba az ellenzék vezérférfiaival, kivált Wesselényivel, s ez a körülmény okozta, hogy néhány év alatt a legnépszerűbb és legünnepeltebb politikusokkal egy sorban emlegették. Senki sem ismerte jobban a kimondott és leírt szavak hatalmát, mint Kossuth. A magyar sérelmi politikának pátosza soha erőteljesebben nem zúgott, mint Kossuth írásaiban, kivált vezércikkeiben.
Emellett föltétlen híve volt az újításnak, s noha a reform-munka megindítóját, gróf Széchenyi Istvánt nem elvi, hanem csak taktikai eltérések választották el tőle, Széchenyi azzal vádolta őt, hogy véres forradalomba és az enyészetbe dönti hazáját.
Széchenyi azonban a közvéleményben semmi hatást nem tudott kiváltani, és az ellenzék mérsékeltebb árnyalata is helytelenítette fellépését. Abban a páros mérkőzésben tehát, amely az elsőségért Kossuth és Szé-chenyi között folyt, Széchenyi lett a vesztes.
Az 1847-es képviselőválasztásokon az ellenzék hivatalos jelöltjeként indult Pest vármegyében. A Batthyány grófok támogatásával óriás többségre tett szert.
Amikor híre érkezett a párizsi februári forradalomnak, Kossuth 1848. március 3-i beszédében azt indítványozta, hogy a birodalmi kormányt alkotmányos alapokra fektessék.
A király, illetőleg az udvar, István főherceg energikus föllépésének hatására elfogadta az országgyűlés kívánságait, hozzájárult a magyar minisztérium megalakításához, melynek elnökévé Batthyány Lajos grófot nevezték ki. Az új kabinet valódi koalíciós alapokra épült: a konzervatív Eszterházy, a pártonkívüli Széchenyi, a mérsékelt Deák, a radikális Szemere, a centralista Eötvös voltak a tagjai. Kossuthnak a pénzügyi tárca jutott. Az első nehéz helyzetet az olaszok szabadságharca okozta az új kormánynak. Az udvar a Pragmatica Sanctiora hivatkozott. A kormány először engedett a kérésnek, Kossuth azonban módosította a határozatot, úgy, hogy a kért engedélyt csak abban az esetben adja meg, ha az olaszokkal „méltányos béke köttetik”. A magyar kormány Kossuth és a pesti utca nyomására éppen a legfontosabb pontban tagadta meg a szolidaritást Ausztriával. Kossuth július 11-én elmondott beszédével rálépett a cselekvés útjára, s az önvédelem céljára 42 millió forintot és 200.000 újoncot szavaztatott meg. Kossuth ekkor mondta e halhatatlan szavakat: „Én leborulok a nemzet nagysága előtt”.
Az országgyűlésben egyre inkább a radikálisokhoz közeledett. Jellasics betört az országba. Batthyány lemondott, és ezzel az országgyűlés teljesen Kossuth befolyása alá került.
Szeptember 22-én javaslatára megalkotják a Honvédelmi Bizottmányt, amelynek elnökségével és a honvédség szervezésével az országgyűlés őt bízza meg. Jellasics folytonos előrenyomulása a mérsékeltek előtt is világossá tette, hogy a fegyvereknek kell döntenie, s hogy senki sem pótolhatja Kossuth organizáló tehetségét és azt a hatalmat, melyet az elmék és kedélyek fölött gyakorolt. Kossuth az osztrák invázió elől az országgyűléssel Debrecenbe ment, ahol szervezte a pénzügyeket, a sereget úgyszólván a földből varázsolta elő, összetartozásra buzdította a széthúzó vezéreket és ekkor lépett oly benső kapcsolatba az alföldi néppel, amiért az szinte a csillagokig emelte a nevét.
1849 áprilisában a detronizáció és a köztársaság kikiáltása fűződik az ő akaratához. Ezután nem sokkal Magyarország kormányzójává választották.
A magyar fegyvereknek Buda visszavétele volt az utolsó nagy sikere. Az orosz invázió elől a kormány előbb Szegedre, majd Aradra menekült. A döntő vereségek következtében Görgey Világosnál, az egyetlen le nem győzött magyar sereggel augusztus 13-án megadta magát az oroszoknak. Kossuth ellenben Lugoson és Orsován át Törökországba menekült. 1851-ben az amerikai kormány egy hajót küldött érte, amellyel Kossuth szeptember elején Angliába érkezett. Útja valóságos diadalmenet volt. Nemcsak híre és személyes megjelenése, hanem a klasszikus angol nyelvben való jártassága is lenyűgözte az angolokat. 1852 elején Amerikába érkezett. Nagy ünnepléssel fogadták. Innen ismét visszatért Angliába. Politikai tervei rendre kudarcba fulladtak. Magyarország már Deákkal a kiegyezés felé haladt. Kossuth életének utolsó időszakát Torinóban élte le. Anyagi gondokkal is kellett küzdenie. A halál 1894. március 20-án ragadta el.
Legutolsó politikai nyilatkozatában a maga elveit ekképp fogalmazta meg: „Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és a magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége mindhalálomig.” Kossuth valóban megélte, hogy még életében eszmévé finomult. Hamvai hazahozatala után páratlan nemzeti gyász övezte a temetést, amelyen Jókai Mór élete legremekebb beszédét mondta el. Kossuth monumentális síremléke ma a Kerepesi temetőben található.
Detre György
 

Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási költségeire 2001. július 1. – 2002. március 1.:
Burger Hubert 10,- DM; Diekötter Ágnes 50,- DM; Dobó Pál 100,- DM; Dr. Mojzer Viktor 20,- DM; Dr. Pusz Johann 20,- DM; Dr. Susits Tamás 30,- DM; Düh Rudolf 15,- Euro; Festini Mária 20,- DM; Gregorovics Péter 20,- DM; Horvat Juliana 50,- DM; Kizur Robert 50,- DM; Kovats Charles 100,- DM; Kristof Ernest és Elisabeth 50,- DM; Michalik Valéria 20,- DM; Pereczár Magdolna 50,- DM; Rein Barbara 40,- DM; Reiz Mária 40,56 Euro; Steinbach Miklós 50,- DM; Straßer Mária 30,- DM; Szálasi Mária 50,- DM; Szüllő Ilona és Mária 20,- DM; v. Waldbott Éva 25,- DM; Walter Rozália 100,- DM;
Hálásan köszönjük szíves adományaikat. Isten fizesse meg minden jóságukat.
Varga Katalin
 

Húsvéti magyar szentmisék

a Damenstift-templomban, 80331 München, Damenstiftstraße 1.
Szentmisék előtt fél órával mindig gyóntatás és rózsafüzér ájtatosság.

Március 24., Virágvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise,
barkaszentelés és virágvasárnapi passió Szent Máté szerint.
Előadja Patrona Hungariae Énekkarunk Sneff János vezényletével.

Március 28., Nagycsütörtök,
19.00–20.00 nagycsütörtök esti szentmise
az Oltáriszentség szerzésének emlékére, oltárfosztás.

Március 29., Nagypéntek,
15.00–16.00 nagypénteki szertartás,
Passió Szent János evangélista szerint,
keresztleleplezés, hódolat a kereszt előtt, áldoztatás.

Március 30., Nagyszombat, Húsvét vigíliája
21.00–23.00 feltámadási szentmise,
tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, húsvéti örömének, vízszentelés. Mise végén ételszentelés.

Március 31., Húsvétvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise
Mise végén ételszentelés.

Április 1., Húsvéthétfő,
10.30–11.30 ünnepélyes szentmise
 

Terminusok

Szeretettel várjuk találkozóinkra:  2002.  április – július

Hétvégi Magyar Iskola és cserkészet: ápr. 13., 27.; máj. 11., 18–25. (csapattábor); jún. 8., 22.; júl. 6., 20.
Ifjúsági misék: ápr. 21., máj. 5., jún. 16., júl. 21. (T. D.)
Ifjúsági találkozók: ápr. 13., máj. 11., jún. 8., júl. 6. (18.00–20.30)
Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes próbák: minden szerdán 19.00–21.30-ig
Bibliakör: ápr. 11., máj. 2., jún. 20., júl. 11.
Magyar Klub: ápr. 20., máj. 4., jún. 15., júl. 13.
Családok fóruma: ápr. 26., máj. 17., jún. 28., júl. 26.
Szeniorok Klubja: ápr. 25., máj. 16., jún. 13. (kirándulás), júl. 18.
Patrona Hungariae Énekkar próbái: minden szerdán 18.30–20.00-ig
Bérmálás: június 16.
Imakör: minden hó első péntekén és: ápr. 19., máj. 17., jún. 21., júl. 19.
Kisünnepek, esti mise: ápr. 23. (Adalbert), máj. 1. (Bajorok Nagyasszonya), jún. 27. (Szt. László), júl. 24. (Kinga)
Rózsafüzér titokcsere: minden hó 1. vasárnapján
Beteglátogatás: minden  hó első péntekén.
KMÉM: május 24.
Majális: június 30.
Német nyelvtanfolyam: minden szerdán 16.00–18.00-ig
Komámasszonyok: minden hétfőn 19.00–21.30-ig
Regös kezdőknek: minden kedden 18.30–22.00-ig
Regös: minden szerdán 19.00–22.00-ig
Könyvkölcsönzés: minden kedden 15.00–17.00-ig

Hivatalos órák: hétfőtől péntekig 8.00-tól 16.00-ig.

Merka János plébános legbiztosabban elérhető kedden és csütörtökön, előzetes megegyezés szerint bármikor.

Szentmisék: Münchenben minden vasár- és ünnepnap 10.30-kor, előtte gyóntatás a Damenstift-templomban:
Damenstiftstraße 1., 80331 München

Rosenheimban minden hó 2. és 4. vasárnapján 11.00-kor, előtte gyóntatás a St. Josef-templomban:
Innstraße 4., 83022 Rosenheim

-----------
Verantwortlich – Szerkesztő és felelős kiadó: Merka János plébános
Társszerkesztők: Balogh Mária, Boór János, Detre György, Fejér István, Jánosi Margit, dr. Kováts János, Lévai Ágoston, Mekker Árpád, Sneff János, Varga Katalin
Megjelent 5000 példányban. Postáztuk egyházi közösségünk 4865 családjának.
Impressum: Ungarischsprachige Katholische Mission – Magyar Katolikus Misszió
81925 München, Oberföhringer Str. 40, Tel.: 089/982637 v. 982638; Fax: 985419
http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission; e-mail: ukm_muenchen@yahoo.de
Postbank Niederlassung München, Kontonummer: 61 22–803, Bankleitzahl 700 100 80
----------

Hirdetések
---------------------------------------------------
Az érsekségi rendelkezések értelmében 2002. január 1-től a miseintenció ára 5,- Euro, az ünnepélyes szentmise 10,- Euro.
---------------------------------------------------

ÉRTESÍTŐnk 1984-től a Magyar Katolikus Misszió tájékoztatója. Alapító: dr. Cserháti Ferenc.
ÉRTESÍTŐnket ingyen postázzuk, de adományokat szívesen elfogadunk költségeinek fedezésére: Ung. Kath. Mission, Postbank NL München, KontoNr. 6122-803, BLZ 700 100 80.

Az ÉRTESÍTŐ az Interneten is olvasható: http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission
----------------------------------------------------

Úrnapi körmenet május 30-án, csütörtökön a müncheni Marienplatzon és a Ludwigstraßen.
A körmenet 8.00 órakor kezdődik sza--badtéri szentmisével a mün---cheni Marien-platzon, dr. Friedrich Wetter bíboros vezeté-sé-vel. 7.45-től gyülekezés a Marien-platzon felállított oltár bal oldalán, hagyo-má-nyos helyünkön, a nyol-cas szektor-ban (Gruppe VIII).
Rossz idő esetén az ünnepi szent-mi-se a dómban lesz és a körmenet el-ma-rad. Ezt bemondják a hang-szó-rók és a Bajor Rádió (BR3) a hat és hét órai hírekben.
----------------------------------------------------

Egyházközségi Majális 2002. június 30-án, vasárnap 13.00–21.30-ig Grünwaldban, Hubertusstr. 22.
----------------------------------------------------

2002. március 22-én 19.00 órakor „Magyarok Fénye” – zenés történelmi áttekintés Szent Istvántól napjainkig.
Dévai Nagy Kamilla és növendékei előadóestje.
A magyar népzene különleges, gitárkísérettel történő előadása fémjelzi a neves művésznő több évtizedes pályafutását. Ez a zenei-irodalmi est (himnuszok, virágénekek, kuruckori dalok, balladák) már a világ több pontján megdobogtatta a magyar honfitársak szívét.
*
2002. április 11-én 18.00 órakor „Tájékoztató vámkérdésekről” – közérdekű előadás.
Dr. Kaizinger Tibor ezredes, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője előadást tart a magyar vámtörvényről és válaszol a Bajorországban élő magyarok vámmal kapcsolatos kérdéseire (végleg hazatérő magyar állampolgárok vámmentessége, gépjármű bevitele, gépkocsi-útlevél, Magyarországon lévő ingatlan berendezése itteni használt bútorokkal, stb.).
*
2002. április 27-én 18.30 órakor „Az élet kenyere”Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésznő előadóestje:
Vígságos Szomorújáték Árpád-házi Szent Erzsébet életéről. A müncheni közösség ismét találkozhat Erdély egyik legkiemelkedőbb magyar művészeti személyiségével.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------