G e s e g n e t e s u n d f r o h e s
O s t e r f e s t!
K e g y e l e m t e l j e s h ú s v é t i
ü n n e p e k e t!
Nemrég még hittünk az emberarcú globalizációban és reméltük
annak jótékony következményeit. Napjainkban a szédítő gyorsasággal változó
és beláthatatlan kimenetelű világpolitikai események rádöbbentettek arra,
hogy a piacgazdaság totalitarizmusát képviselő agresszív globalizáció „gyümölcseitől”
elvásott a fogunk és egyre inkább elbizonytalanodott és megosztódott világunk.
Kötelező érvényűnek hitt ENSZ alapokmányok és öröknek
vélt szövetségek megkérdőjeleződnek, az „új Európa” egy tátongó szakadék
másik oldaláról fölényesen szemléli a „régit”, a muzulmánok szerint a kereszténység
ismét keresztesháborúra indul, toronyházak és tévéképernyők csatamezőkké
válnak, és „hadgazdászok” a privatizált és kommercializált háborúk folytatását
tervezik.
Hát ilyen lenne a 89-es kelet-európai változások után
nagyhangon bejelentett „új világrend”? Csak ennyire tanultuk meg az emberség
leckéjét a XXI. század kezdetére? Sokmindenben a dolgok a visszájukra fordultak
s az ember tanácstalanul áll és magára marad égető kérdéseivel: mihez tartsam
magam, mi az, ami még világunkban egyáltalán biztos és számít? Ady Endrével
mi is így kiálthatunk most: „Pogány rímek, muzsikák között – szomjazok
valami örököt”.
Az egyházi év csúcsán, a Húsvétot ünnepelve most még
inkább szükségünk van hitünk alapigazságának kihangsúlyozására: Jézus Krisztus
keresztje és üres sírja, értünk vállalt kínhalála és dicsőséges feltámadása
által Isten végérvényesen igent mondott és örök szövetséggel elkötelezte
magát minden egyes ember földi és túlvilági boldogságára. Ez az a megrendíthetetlen
igazság melyhez igazodhatunk, melyet sem pillanatnyi érdek, sem agyafúrt
politika ki nem kezdhet. Fedezete az örökérvényű isteni tett és szó, mely
biztonságot, szilárd megnyugvást ígér mindenkinek. Húsvét ezt hirdeti:
Minden fortély, erőszak és gonoszság véges, egyedül csak Isten szeretete
örök. Csak szeretetének tengere képes kioltani az égő toronyházak és pusztító
háborúk tüzét, egyedül Ő képes békességet teremteni a feldúlt emberi szívekben
és a nemzetek között. Isten Krisztusban békejobbot nyújt mindenkinek! Ne
tétovázzunk, hanem legyünk szövetségesei a megváltás nagy művében, és vigasztalódjunk
az isteni ígéret által: „Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak
hívják majd őket” (Mt 5,9).
Munkatársaim nevében is kívánok Önöknek békés, reményteli
húsvéti ünnepeket!
a Damenstift-templomban,
80331 München, Damenstiftstraße 1.
Szentmisék előtt fél órával mindig gyóntatás és rózsafüzér ájtatosság.
Április 13., Virágvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise,
barkaszentelés és virágvasárnapi passió Szent Máté szerint.
Előadja Patrona Hungariae Énekkarunk Sneff János vezényletével.
*
Április 17., Nagycsütörtök,
19.00–20.00 nagycsütörtök esti szentmise
az Oltáriszentség szerzésének emlékére, oltárfosztás.
*
Április 18., Nagypéntek,
10.00 órai kezdettel Nemzetek keresztútja a Marienplatz-tól
a Stachus-ig,
15.00–16.00 nagypénteki szertartás,
Passió Szent János evangélista szerint,
keresztleleplezés, hódolat a kereszt előtt, áldoztatás.
*
Április 19., Nagyszombat, Húsvét vigíliája
21.00–23.00 feltámadási szentmise,
tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, húsvéti
örömének, vízszentelés. Mise végén ételszentelés.
*
Április 20., Húsvétvasárnap,
10.30–11.30 ünnepi szentmise
Mise végén ételszentelés.
*
Április 21., Húsvéthétfő,
10.30–11.30 ünnepélyes szentmise
Nagyböjti lelkinap missziónkon
Nagyböjt 4. vasárnapján örömmel vártuk Ft. Dr. Frank
Miklós atyát, aki eljött lelkigyakorlatot tartani „Így élni jó” címmel
a Nyolc Boldogságról, Isten „alkotmányáról”.
Bevezetőjében Miklós atya minden ember természetes boldogság
utáni vágyáról beszélt. A hétköznapok gondjaival küszködő, szellemi zűrzavarban
élő ember olyan utak, eszmék után kutat, amelyeken eljuthat céljához. Ez
az igyekezet azonban csak akkor sikeres, ha Istenre irányul, csakis Őt
keresve juthatunk el önmagunkhoz. A Nyolc Boldogság tanítás-sal Jézus a
boldog, sikeres élet kulcsát nyújtotta át az embereknek.
„Boldogok a lélekben szegények”: Boldog, aki önként le
tud mondani a megélhetéshez nem okvetlenül szükséges dolgokról, ha ezzel
a rászorul-taknak segíthet; akit nem az anyagi jólét csalóka biztonsága
csábít, hanem szabad, független marad lélekben és mindenben bizalommal
ráhagyatkozik Istenre.
„Boldogok a szomorkodók”: Jézus itt az üdvös szomorúságról
szól, – az Istentől való távolság, gyász, testi szenvedés miatt. Ez a szomorúság
azonban nem végleges – ígéri Jézus –, ha elér-jük Istent, Ő megvigasztal
bennünket. Isten szeret bennünket, nemcsak a túlvilágon, de itt és most
és erre a vigasztalásra a legnagyobb szomorúságban is lehet életet építeni.
„Boldogok a szelídek”: Ez a szelídség Isten erejének
visszfénye bennünk. Ön-fegyelemre, önuralomra, diplomáciára tanít, nem
az erőszak viszonzására.
„Boldogok, aki éhezik az igazságot”: Mi az igazság? Számunkra
személy is, Jézus Krisztus. Őt szomjazzuk és magát az igazságot is, az
ember rendezett, harmonikus kapcsolatát Istennel, hogy tiszta szívvel kívánhassuk
Isten akarata teljesülését.
„Boldogok az irgalmasok”: Isten gyengéd szeretete, irgalmassága
mindig velünk van – ez a szeretet bennünket is a misericordia gyakorlására
kötelez. Hallatlan újdonság maga az indoklás is. Jézus nemcsak testvérének
nevez minden szenvedőt, nélkülözőt, hanem azonosítja magát velük.
„Boldogok a tiszta szívűek”: A természet pompájában,
gyermekek mosolyában Istenre találunk, de ehhez a látáshoz szív kell. Ez
a tiszta szív az alapja a mély emberi kapcsolatoknak is.
„Boldogok a békeszeretők”: A béke nem állapot, hanem
folyamat, a békét meg kell teremteni, el kell hárítani útjából az akadályokat
– először azo-kat, amelyek bennünk vannak.
„Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért”: A
igazság szolgálata minden megkeresztelt ember feladata – nem könnyű feladat,
de vállalásában nem vagyunk egyedül, az igazságért szenvedett Krisztus
áldozata itt van velünk az Eucharisztiában.
Hart István a nevem, 31 éves
vagyok, 1995 óta élek Németországban, 2000 szeptembere óta itt München-ben,
ahova tanulmányaim révén kerültem. Jelenleg is a müncheni LMU teológia karának
utolsó éves hallgatója vagyok. Tanulmányaim befejezése után szeretnék világi
teológusként lelkipásztori szolgálatot teljesíteni, reményeim szerint továbbra
is a Müncheni Magyar Katolikus Misszión, ahol január 15-e óta lelkipásztori
munkatársként főként az ifjúsággal kapcsolatos teendők ellátásával bízott meg
János atya.
E teendők közé sorolható az elsőáldozók, bérmálkozók
valamint felnőtt keresztelkedők vezetése és felkészítése, a Hétvégi Magyar
Iskola, a cserkészek, az ifjúsági énekkar, Fiatalok fóruma, egyetemista-
és au-pair-kapcsolatok fenntartása, ifjúsági misék, lelkigyakorlatok és
ünnepségek előkészítésében való részvétel, a bébi-mami kör, a ministránsok
és az Internet ápolása. Ezt a feladatot természetesen megkönnyíti a sok
önkéntes fiatal lelkes és segítőkész hozzáállása, akiknek eddigi segítségét
megköszönöm, s akiknek jövőbeni támogatására és érdeklődésére továbbra
is számítok. Nagy szükség van erre, így lesz ez a munka termékeny.
2002. október – 2003. október a Rózsafüzér Éve
II. János Pál pápa megválasztásának 24. évfordulóján
a „Rosarium Virginis Mariae” újabb apostoli levelével ajándékozta meg az
egyházat, és egyúttal meghirdette a Szent Rózsafüzér Évét, amely pápaságának
ezüstjubileumáig tart.
Apostoli levelében a pápa ajánlja, hogy az örvendetes
és fájdalmas rózsafüzér közé még öt tizedet iktassunk be a „világosság”
titkaival.
A világosság titkai
1. Aki a Jordán vízében megkeresztelkedett. (Lk 3, 15-18;
21-22)
2. Aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét.
(Jn 2, 1-11)
3. Aki meghirdette Isten országát. (Mk 1, 14-15; 2, 1-12)
4. Aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét. (Lk
9, 28-36)
5. Aki az Eukarisztiában nekünk adta önmagát. (Mt 26,
17-20. 26-29)
Rózsafüzér Társulatunk évi közgyűlése 2002. november 3-án
Mi a rózsafüzér?
A rózsafüzér, vagy más néven szentolvasó elmélkedéssel
egybekötött imádság, melynek elmondásához gyakran a gyöngysorra emlékeztető
láncot, az ún. rózsafüzért használjuk. Ez segít minket annak eldöntésében,
hogy éppen hol tartunk az imasorozatban, ugyanis a rózsafüzért kézbe véve
minden újabb imánál a következő szemet fogjuk meg. Természetesen a rózsafüzér
lánc nélkül is imádkoz ható, rózsafüzér gyűrűn, vagy akár az ujjainkon
számolva az imákat.
A rózsafüzér imádkozásának módja
A rózsafüzér a bibliában szereplő imákra épít (Miatyánk,
Üdvözlégy), s titkokon keresztül Jézus életét követjük végig, az evangélium
alapján. A rózsafüzér imádkozásánál fontos szempont, hogy azt a titkokon
elmélkedve végezzük.
Általában hétfőn és szombaton az örvendetes, csütörtökön
a világosság, kedden és pénteken a fájdalmas, szerdán és vasárnap a dicsőséges
olvasót mondjuk. Az imádság elején keresztet vetünk. A keresztre Hiszekegyet
imádkozunk, az egyedül álló szemekre Miatyánkot, a 10 egymás mellett lévő
szemre pedig Üdvözlégyet. Az első három Üdvözlégy után és minden tíz Üdvözlégy,
úgynevezett tized után a Dicsőség következik. Az imádság végén keresztet
vetünk.
Az Üdvözlégyekbe a Jézus szó után kéréseket, illetve
titkokat illesztünk be. A ma használatos négy, széles körben elterjedt
rózsafüzér változat (az örvendetes, a világosság, a fájdalmas és dicsőséges)
csak a titokban különbözik egymástól. Kérések az első három Üdvözlégyben
mind a négy olvasó esetében egyaránt:
1. Aki hitünket növelje,
2. Aki reményünket erősítse,
3. Aki szeretetünket tökéletesítse.
Missziónk Rózsafüzér Társulatának tagjai – jelenleg 73 személy – ígéretük alapján naponta egy tizedet elimádkoznak a rózsafüzérből. Társulatunkhoz bármikor, bárki csatlakozhat. Várjuk jelentkezésüket!
Szentmiséink előtt a Damenstift-templomban 10.00–10.25-ig szintén rózsafüzért imádkozunk. Aki teheti, vegyen részt.
Az érsekségi laikusok hírei A München-Freising-i érsekség egyházmegyei tanácsa
(Diözesanrat der Erzdiözese München-Freising) évente kétszer tart közgyűlést,
hogy az aktuális társadalmi kérdések mellett egy súlyponti témát megvitasson
és arról véleményt alkosson.
Ez a tanács az érsekség laikusainak legmagasabb szintű
képviselete, amely az egyháztanácsokra épül. Ezek – a mi misszióstanácsunk
is – képviseltetik magukat az esperesi kerület tanácsában (Dekanatsrat,
a mi esetünkben Bogenhausen). A Dekanatsrat éppen aktuális feladata a Dekanatok
újjászervezéséről szóló püspöki javaslat véleményezése, mely – lehetséges
dékánok híján – a mainál kevesebb, de mammut-Dekanatokat akar szervezni,
az érintettek legnagyobb ellenkezését kiváltva.
A kerületi tanácsok és a különböző katolikus egyesületek
képviselői a Müncheni Régió Katolikusok Tanácsában (Katholikenrat der Region
München) találkoznak, s év közben munkacsoportokban foglalkoznak a katolikus
élet kérdéseivel. Az érsekség szintjén az egyházmegyei tanács fogja össze
a laikusokat, s biztosít teret az aktuális kérdések megbeszélésére, s a
közvéleményt érdeklő témákról közös álláspont kialakítására, mely a médiákban
is megjelenik.
Az idegen nyelvű missziók súlyának növekedésével részvételünk,
néző-pontunk és érdekeink képviselete egy-re fontosabb, amit ékesen bizonyít,
hogy a Katholikenrat egyik elnökhelyettesévé a lengyel Prof. Piotr Maloszewski-t
választották. A Diözesanrat-ban hárman képviseljük az idegen nyelvű missziókat,
s mindhárman részt veszünk a Migráció munkacsoportban.
Az idei tavaszi közgyűlés, amely már-cius 14–15-én Landshut-ban
volt, az állam és az egyház mai kapcsolatát állította középpontba. Prof.
Dr. Maier előadásában összefoglalta ennek a kapcsolatnak sajátos németországi
történetét, mely eltérően a többi európai államtól, nem egy, az egész birodalomra
kiterjedő államvallás alapján állt. A reformáció óta minden város, hercegség
vagy királyság az uralkodó felekezete szerint élt, s a harmincéves háború
és a vallásszabadságról szóló konkordátumok sora kellett a felekezetek
megbékéléséhez. Bizonyosan ezért is ilyen erős a német területen az ökuméne
iránti igény.
Az államról mint demokratikusan választott intézményről
szólva kiderült, hogy szüksége van az egyházra az értékek és a gyakorlati
jézusi útmutatás miatt, mely értékek felmutatására az állam – a vallásszabadság
és az alkotmányban is kijelentett vallási függetlenség miatt – maga nem
képes. Az állam és egyház kétszáz évvel ezelőtti szétválasztásáról szólva
egyetértet-tünk abban, hogy az egyház a világi hatalmi struktúrák nélkül,
azoktól függetlenül jobban meg tud felelni küldetésének.
Szó volt a családok nevelési szerepéről: az egyház kiemeli
a
szülök felelősségét a nevelésben, szemben az ál-lami intézményesített,
tömeges gyermekfelügyelettel. Többen sürgettük a fiatal szülők jobb felkészítését
a gyermeknevelésre, melyben az egyházra komoly feladat vár. A családok
kapcsán esett szó az üzletek nyitva tartásának meghosszabbításáról is,
amely sok családban megrövidíti a szülők és gyerekek együtt tölthető idejét.
Megvitattuk az emberi élet védelmé-ről felterjesztett
javaslatot, mely az emberi klónozás megakadályozását hivatott előmozdítani,
valamint az alkotmány szövegének feltétlen meg-tartását, amely az emberek
és Isten előtt való felelősségünkről szól.
Az iszlám terjedése a dialógus szükségességét veti fel,
s új kérdésfeltevést jelent az iskolai hitoktatásban, mely az egyház és
az állam megegyezésén alapul.
Az előadások, munkacsoportok megbeszéléseiben mindig
újra hangsúlyt kapott az evangélium, mint örömhír: mi keresztények azzal
tudunk küldetésünknek megfelelni, ha mindennap-jainkkal tanúsítjuk, Jézus
örömöt hozott és hoz életünkbe.
Október 3-án a müncheni repülőtéren Magyar Katolikus
Misszió feliratú nemzeti színű tábla alatt gyülekezett a 60 fős lelkes
csapat. Úticél: Lissza-bon, Fatima, Coimb-ra, Santiago de Compostela.
Indulás előtt a repülőtér kápolnájában plébánosunk áldást
osztott a zarándokokra.
A portugál fővárosban városnézés busszal következett:
a város szimbóluma a gigantikus Krisztus szobor, a Felfedezések emlékműve
a Belém-i torony, majd Szt. Jeromos kolostora és a Katedrális. A hagyomány
szerint itt keresztelték „páduai” Szt. Antalt. Közelében van a róla elnevezett
templom.
Utunkat folytatva az esti órákban ér-tünk Fatimába, ahol
a Casa Beato Nuno zarándokház nyújtott kényelmes, meghitt szállást.
Másnapi programunk első állomása a Magyar Keresztút volt.
A táj bibliai ihletésű, az utat olajfák szegélyezik. Itt hajtotta a nyájat
a három kis látnok, Ferenc, Jácinta és Lucia. Ez a hely számunkra különösen
szent hely. A 60-as években az amerikai magyarok nagylelkű adományából
14 stáció készült. A 15. állomás 1992. október 23-án készült el hálából
Magyarország feltámadásáért. A Golgota hirdeti az egész keresztény világnak
árva magyar népünk kálváriás sorsát, a Szűzanya iránti áldozatos, rendületlen
bizalmunkat.
Mellette Szt. István tiszteletére kápolna épült, ahol
a hazától több ezer km-re is magyar ég borult fölénk, a sekrestyében magyar
hímzett miseruha, magyar nyelvű biblia, a falakról Prokop Péter mozaikképei
és a magyar szenteket ábrázoló ablaküvegek tekintettek ránk. Az oltár előtt
térdet, fejet hajtva tiszta szívből és töretlen reménnyel énekeltük „Isten,
hazánkért térdelünk elődbe...” Este felkerestük a fatimai bazilikát. A
téren a „jelenés” helyén – ma kis kápolna áll a Fatimai Szűz szobrával.
Megható élményben volt itt részünk a zarándokok rózsafüzérén,
ahol az Üdvözlégy Mária és a könyörgések különböző nyelven szálltak a magasba,
de mégis egyek voltunk – mindannyian testvérek Krisztusban. Az ájtatosságot
követte a gyertyás körmenet, melynek hangulatát csak megélni lehet.
A csillagok még az égen ragyogtak, de a hajnal hívó szavára
indultunk a jelenési kápolnához az 5 órai szentmisére, melyet Merka atya
és Vik atya celebráltak. Az emberek meghatottan adták elő könyörgésüket,
hálájukat a felejthetetlen élményért, és buzgón imádkoztak az otthon maradottakért.
Vasárnap a Nemzetek Miséje a zarándokutak csúcspontja.
Fehér kendőcs-kéket lobogtatva búcsúzott a tömeg a Fatimai Szűztől a mise
végén, de az élmény egy életre szóló marad.
Folytatva utunk középkori városokon vezetett át: lenyűgöző
szépségű Alcobaca, Európa legnagyobb ciszter-cita kolostora, Batalha, hol
királyok leltek örök nyughelyet. Coimbra, a portugál Athén. Itt áll a Szt.
Klára templom, mely Szt. Erzsébet (Izabell) sírját őrzi, aki II. Endre
Árpádházi királyunk dédunokája volt.
Utunk északnak tartott. Megérkeztünk Portóba. Itt áll
a Ferencesek barokk temploma, melyhez 220 kg aranyat használtak fel. Portóban
nem maradhatott el a borkóstoló sem.
Santiago de Compostela hívő embernek fontos állomás,
hisz Szt. Jakab apostolt küldte Jézus erre a vidékre hirdetni az evangéliumot.
Itt őrzik a szent sírját, s tiszteletére katedrálist emeltek. A zarándokok
miséjén papjaink koncelebráltak és magyar ének szállt a magasba áldoztatás
alatt. Utolsó nap, indulás előtt a templom oldalkápolnájában magyar nyelvű
misén vettünk részt, hálát adva a jó Isten kegyelmének, hogy lelkileg gazdagabban
térhetünk vissza szeretteink közé.
Együtt ünnepelni felemelő érzés minden közösség
számára. Különösen igaz ez az állítás karácsonykor! S még, ha igaz is a
mondás, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, ha van hely, még többen
tudnak eljönni.
Így került a 2002-es évi karácsonyi ünnepségünk a St.
Konrad plébánia termeibe, Neuaubingba.
A földszinten volt a cserkészeink által üzemeltetett
ruhatár, a süteményeket és frissítőket kínáló büfé. Sőt, még a dohányosoknak
is jutott egy külön sa-rok. Az emeleten volt maga az előadóterem és a közreműködők
öltöző-je. Nem tudni hány ember befogadására van a terem kialakítva, de
akkor annál biztosan többen voltunk benne. A szervezők mintegy másfél órás,
gazdag programmal készültek, és aki eljött nem is csalódott. A program
tulajdonképpen már délután fél négykor elkezdődött, amikor is a cserkészek
elkezdték a frissen elkészült sütemények árusítását, a csapatkassza javára.
Maga a műsor az addigra zsúfolásig megtelt teremben, – stílusosan a Patrona
Hungariae Énekkarral kezdődött. Ezután Kottra Gábor, a missziótanács elnöke
üdvözölte röviden az egybegyűlteket. Majd a Hétvégi Magyar Iskola különböző
csoportjai következtek 5–10 perces műsorral, kezdve az ovisoktól
egészen a nagyokig. Az egyes műsorszámok között együtt énekeltünk ismert
karácsonyi dalokból. Ezután a cserkészek következtek, majd a két csapatvezető
– Margó és András – tartott kedvcsinálót a jövendő cserkészek számára.
Majd Krasnyánszky Tünde énekesnő bűvölt el minket közreműködésével. Még
a színkör előadása előtt került sor János atya ünnepi köszöntőjére. A Komámasszonyok
fergeteges műsorszáma után a Himnusz közös eléneklése zárta a programot.
Ráadásként a jelenlévő nagy számú gyerek kapott szépen összekészített ajándékcsomagot.
„Megérte, hogy ment érte!” – mondja a reklám. Karácsonyi
ünnepségünkre föltétlenül igaz volt ez az állítás.
Nagyon sokat hullott a hó aznap, nem csodálkoztunk hát,
hogy szinte mi voltunk a legelsők, akiket a népes szervezőbizottság a bejáratnál
köszöntött.
Mint minden évben, most is két táborra oszlottak a vendégek:
a jelmezesekre és a – hát szóval nem
jelmezesekre. Az előbbiek között volt macska és háremhölgy, beatzenész
és fegyenc. De mint mindig, a
gyerekek vitték el a pálmát: a királykisasszonyokkal, sárkányokkal
és sütőtökökkel egyszerűen nem lehet felvenni a versenyt.
A találgatás, hogy ebbe – az ilyenkor mégiscsak kicsiny
– terembe hogy férhetünk be ennyien, már azelőtt megindult, mielőtt mindenki
megérkezett volna. De azért talált mindenki helyet, ha másképp nem, akkor
egy kicsit szorosan, de lévén mindannyian jó emberek... ez sem volt probléma.
Az est fénypontja természetesen a vacsora volt. Hol is
lehet manapság frissen töltött házikolbászt enni?
Alighogy véget ér a vacsora, már lehet is táncolni. Táncparketté
lesz az előcsarnok is és csak a tél, és a hó akadályozza meg, hogy a kert is
ne kerüljön a táncosok birtokába. A talpalávalót profi szinten most is a Pacsirták
húzzák ...
Aztán a tombola. Ez mindig izgalmas, mert ha nem is nyer
az ember, de legalább irigykedhetik az asztaltársára, aki, lám ugyanannyi
sorsjegyet vett, de mégis nyert.
A tánc és a mulatozás belenyúlik az éjszakába, de nem
egészen öncélúan. A lassan már húsz éve rendszeresen megrendezett farsangi
bál a mulatozáson túlmenően egymás megismerésére, beszélgetésekre is jó
alkalmat nyújt. A farsangi bál alapgondolata valójában abból az elgondolásból
született, hogy a Magyar Katolikus Misszió egyszer egy évben szerette volna
tiszteletbeli munkatársait nemcsak munkára, hanem mulatozásra is hívni.
A bál jótékonysági szerepe sem elhanyagolható, az idén
622,- Euro gyűlt össze. Ezt azóta már be is fizették a Magyar Caritas Szolgálat
bankszámlájára a rászorulók megsegítésére.
Hogy a bál meddig tartott, nem tud-nám megmondani: mások
tovább bírták. Egy viszont biztos: szívesen eljövünk jövőre is.
Tizennyolcadik esztendeje immár, hogy a Münchenben élő
magyar katolikusok és reformátusok évente kétszer találkoznak közös, keresztény
imádságos estén. Keresztények, a Megváltó Krisztus tanításának követői
vagyunk, az Ő egyetlen Egyházának megvalósítására közösen törekvők. Ezen
az úton keressük mindazt, ami bennünket összeköt, ápoljuk mindazt, ami
számunkra közös érték. A Szentpáli gondolat, – őrizni a törékeny cserépedényben
a világosságot, a fényt, ami kiárad: – ez hatotta át ezt az imádságos estét.
A sok esztendő kifejlesztette közösségünk sajátos, ökumenikus
liturgiáját: a bűnbánatot, a zsoltárimádkozást, a tanúságtételeket és a
közös hitvallást. Itt szeretnék egy rövid gondolatra megállni: Úgy érzem,
ezek a tanúságtételek az idei, nagyböjti imaesten kapták meg legszebb formájukat.
Katolikusok és reformátusok vallottak a tízparancsolathoz, Szent Pál „szeretethimnuszához”,
és János evangéliumának nyitó gondolatához fűződő élményeikről. Mindarról,
ami egy és krisztusi bennünk, ami az Isten iránti engedelmes hitből, az
Isten és ember iránti szeretetből bennünk működik, ami „világosság a cserépedényben”,
aminek fénye onnan biztatóan és melegen sugárzik, s ami megerősít, hogy
bármi történjék körülöttünk, mi el nem veszhetünk. Amint az elhangzott
prédikáció olyan világosan megjegyezte, annyira vágyott, egységben leendő
találkozásunk igaz útja ez: tisztelni, becsülni, szeretni keresztény testvérünket,
megérezni, benne a szándékot az Igazság felé törekvésben, s ebben szeretettel
fogni egymás kezét.
János Pál pápánk egy alkalommal arra kérdésre: ugyan
hány út vezet Istenhez? – ezt felelte: „Annyi, amennyi ember van a földön.”
Ide, ennek az imaestnek e tanulságába illik ez a mondat is. Mert megbizonyosodott
ezen a közös istentiszteleten, hogy a sokféle út, amin egyenként megyünk,
egy közös célhoz iparkodik: az egyetlen, élő, igaz Istenhez.
Az istentisztelet végén szomorú szívvel kellett megtudnunk,
hogy özv. Lázár Enikő nagytiszteletű asszony eltávozik körünkből, Nürnbergbe
költözik. Hisszük és reméljük, hogy lélekben továbbra is velünk marad.
Mi iparkodni fogunk keresztény ökumenikus közösségünket az ő meleg, szeretettel
teli szíve szerint tovább ápolni.
Képek: 1
- 2
Ma úgy tűnik, hogy a „társadalom leglelke” (Sütő András),
a család és a házasság kérdéses intézménnyé vált. Bizonyos állások betöltéséhez
megfelelő vizsgákat kell letenni. A „házasság vizsgája” akkor kezdődik,
amikor Isten színe előtt hűséget fogadunk egymásnak, és ez a megmérettetés
„holtomiglan, holtodiglan” tart. Éppen ezért életfontosságú, hogy beszerezzünk
bizonyos alapismerteteket.
Ezt a nagy és nehéz „vizsgát” megvitatni jöttünk össze
március utolsó hétvégéjén egy Rosenheim melletti ifjúsági házban, melyet
körülölelt a napfényben fürdőző tavak madárcsicsergős békéje. Miben különböznek
egymástól a nők és férfiak elvárásai a házasság terén, milyen kérdéseket
kell feltennünk magunknak a házasságkötés előtt, mit tegyünk hogy életünk
elsődleges színhelye a család ne „tűzfészekké”, hanem igazi meleget sugárzó
„tűzhellyé” váljék, mit közvetít a házasság szentsége számunkra?
Mindezen kérdések átgondolásában nagy segítségünkre voltak
nekünk, akik a „vizsgára” még csak készülünk, keressük társunkat, olyan
résztvevők tapasztalatai, akik már megtalálták hiányzó felüket. Köszönjük,
hogy eljöttek hozzánk megosztani velünk tapasztalataikat. A hétvége szépségéhez
mindenki hozzájárult, ennek jelét tapasztaltuk a szombat esti keresztút
során, melyen személyes imáinkban emlékeztünk meg Jézus szenvedéséről.
Március 15-én már harmadszor gyűltek össze az „Erdingi
Magyarok”. Katolikus szentmise keretében emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkön
az 1848-as forradalom és szabadságharc-ról.
Szép számmal jelentünk meg az erdingi Heilig Geist-templomban,
amely kicsi bár, de annál családiasabb keretet nyújtott a rendezvénynek.
Az „Erdingi Magyarok” 2002. de-cember 7-én, kéthavi
szervezés után találkoztak először, egy Mikulás-ünnepségen. Körülbelül
hetven Erdingben és környékén élő magyar gyűlt össze. A Süd-deutsche Zeitung
erdingi kiadását idézve: „Az első látásra egy nagy családi ünnepre emlékeztetett
a rendezvény. Pedig a kb. 70 magyar előtte nem is ismerte egy-mást.” Köszönettel
fogadtuk a város anyagi támogatását, a város és a Landkreis képviselőinek
a rendezvényen való részvételt. Merka János atya, aki szívesen fogadta
meghívásunkat, rövid ismertetést tartott a müncheni Magyar Katolikus Misszió
munkájáról és segítségét is felajánlotta. Aztán a családok bemutatkozása
következett. Közben megérkezett a Mikulás – aki véletlenül a kertésze zsákját
hozta el. De azért a végén megkerültek az ajándékok is. Kötetlen beszélgetéssel,
ismerkedéssel és a hozott finomságok elfogyasztásával ért véget az összejövetel.
Este már sokan kérdezték, hogy mikor is lesz a követ-kező találkozó.
Február 15-én jött el az idő a farsangi mulatságra, melyre
az eddig megismert honfitársaink mellett újak is eljöttek. A jelmezes felvonulást
követően irodalmi vetélkedő frissítette fel az imitt-amott már elfelejteni
vélt tudást, ismeretet. A vetélkedő jó ürügy volt az ismerkedésre.
A tombolán értékes nyeremények ta-láltak gazdára.
Következő rendezvényünket anyák napja alkalmából szeretnénk
megtar-tani.
Az „Erdingi Magyarok” elérhetők az Interneten a www.erdingimagyarok.tk
honlapon, vagy az erdingimagyarok@lycos.de
e-mail cím alatt.
Rendezvényeinkre mindenkit szeretettel várunk!
„Gyertek és kövessetek engem!” így szólt Jézus a
tanítványaihoz és ők kö-vették őt. Hasonlóképp szólt nekünk is a hívás,
rosenheimi magyar katoli-kus híveknek február 2-án, amikor a harangok szóltak,
hogy egybegyűjtsék a 400 éves jubileumát ünneplő St. Nikolaus-templom híveit.
Azok, akik jelen voltak, tanúi lehettek mindan-nak, amit e felmagasztaló
ünnep jelentett és a müncheni Magyar Katolikus Misszió zászlaja alatt részt
ve-hettek a szép ünnepi misén, majd a körmeneten, s nem utolsósorban a
bezáró egyházközségi ünnepségen.
Rendkívüli volt az ünnep jelentősége, és nagy megtiszteltetés
a meghívás. Biztatásként a jövőre nézve: a legkisebb jelen levő két és
fél éves volt, aki végig kiállta a hideget, a szentmise időtartamát (kb.
3 óra), még a menet-ben is igen fürgén lépkedett és bátran viselkedett.
Dicséret érte. S akik jelen voltak és vállalták hitüket, lemondva minden
programot, köszönet nekik érte. Isten fizesse meg buzgóságukat.
Maga a 400 éves St. Nikolaus-templom plébánosa személyesen
gratulált és elismerését fejezte ki, hogy a csodálatos egyházközségi zászlónkkal
részt vettünk, emelve az ünnepség színvonalát, és színesebbé téve annak
lefolyását.
2003. áprili – július
Hétvégi Magyar Iskola, cserkészet:
máj. 3., 10.(Anyák napi ünn.), 31.; jún. 7–14. (cs. cs.
tábor), 28. (29. Majális); júl. 5., 19.
Ifjúsági misék:
máj. 18., jún. 1., júl. 20. (T. D.)
Ifjúsági találkozók:
máj. 10., jún. 28., júl. 12. (kirándulás)
Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttes próbák:
minden csütörtökön
19.00-től 21.30-ig
Bibliakör:
máj. 8., jún. 5., júl. 10.
Láncszem Közösség:
alkalomszerűen pénteken 19.00-tól 21.00-ig
Családok fóruma:
máj. 30., jún. 27., júl. 25.
Szeniorok Klubja:
máj. 22., jún. 26., júl. 17.
Patrona Hungariae Énekkar próbái:
minden szerdán
18.30-tól 20.00-ig
Bérmálás: máj. 18.
Elsőáldozás: jún. 1.
Imakör:
minden hó 1. és 3. pén-te-kén
Rózsafüzér titokcsere:
minden hó 1. vasárnapján
Beteglátogatás:
minden hó első péntekén
Majális: jún. 29.
Német nyelvtanfolyam:
minden szerdán
16.00-tól 18.00-ig
Komámasszonyok:
minden hétfőn
19.00-tól 21.30-ig
Regös kezdőknek:
minden kedden
18.30-tól 22.00-ig
Regös:
minden szerdán
19.00-tól 22.00-ig
Klasszikus tánc:
minden csütörtökön
20.00-tól 21.30-ig
Bébi-Mami Kör:
minden kedden
16.00-tól 18.00-ig
Könyvkölcsönzés:
minden kedden
8.00-tól 16.00-ig
Csíksomlyói búcsú és erdélyi körút: jún. 4–14.
* * *
H i v a t a l o s ó r á k:
hétfőtől péntekig 8.00-tól 16.00-ig.
Merka János plébános
legbiztosabban elérhető kedden és csütörtökön, előzetes
megegyezés szerint bármikor.
S z e n t m i s é k:
Münchenben,
minden vasár- és ünnepnap 10.30-kor, előtte gyóntatás
a Damenstift-templomban:
Damenstiftstraße 1., 80331 München
Rosenheimban,
minden hó 2. és 4. vasárnapján 12.30-kor, előtte gyóntatás
a St. Josef-templomban:
Innstraße 4., 83022 Rosenheim
Erdingben,
előzetes értesítés szerint 17.00 órakor a Hl. Geist-templomban,
Landshuter Str. 8., 85435 Erding
* * *
Miklósházy Attila SJ, a külföldön élő magyarok püspöke
május 18-án a Damenstift-templomban
a bérmálás szentségében részesíti
egyházi közösségünk következő fiataljait:
Hauk Katalin, Józsa Máté, Józsa Péter,
Lumbach Regina, Roßmann Virág, Turu Ágnes
* * *
Elsőáldozás: június 1-én.
Elsőáldozóink: Kozma Anna Viktória, Lauber Dániel,
Lauber Paloma, Resch Melanie, Siményi Mónika
* * *
Egyházközségi MAJÁLIS június 29-én,
vasárnap 13.00–21.30-ig Grünwaldban, Hubertusstraße 22.
* * *
Csíksomlyói búcsú és erdélyi körút június 4-től 14-ig.
A helyek beteltek. A részvételi díj befizethető
missziónkon vagy szentmisék után a sekrestyékben,
legkésőbb május 4-ig.
Információs est filmvetítéssel,
május 4-én, vasárnap 18.00-tól. Minden zarándokot szeretettel
várunk!
* * *
Úrnapi körmenet június 19-én, csütörtökön a müncheni
Marien-platzon és a Ludwigstraßen.
A körmenet 8.00 órakor kezdődik szabadtéri szentmisével
a Marien-platzon, dr. Friedrich Wetter bíboros vezetésével.
7.45-től gyülekezés a Marienplatzon felállított oltár
bal oldalán, ha-gyományos helyünkön, a nyolcas szektorban, egyház-községi
zászlónk körül.
Rossz idő esetén az ünnepi szentmise a dómban lesz és
a körmenet elmarad. Ezt bemondják a hangszórók és a Bajor Rádió (BR3) a
hat és hét órai hírekben.
ÉRTESÍTŐnket ingyen postázzuk, de adományokat szívesen
elfogadunk költségeinek fedezésére: Ungarische Kath. Mission, Postbank
München, KontoNr. 6122-803, BLZ 700 100 80.
* * *
Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási költségeire
2002. július 1. – 2003. február 28-ig
Baumgartner Anton 15,-; Maria v. Clary-Aldringen 15,-;
Duerr Ilona 10,-; Elblinger Georg u. Maria 50,-; Fejer István 500,-; Frank
Franz és Katharina 30,-; Gergelyfy 10,-; Harsányi Ilona 15,-; Henzel Éva
20,-; Hoerwick Rita 40,-; Horka Guido és Magdalene dr. 50,-; Lumbach Rudolf
dr. 15,-; Kutasi József 10,-; Makai Imre 10,-; Mészáros Adalbert 15,-;
Pawlik-Steiger Maria 10,-; Pereczar Magdalene 15,-; Reiz Mária 15,-; Schweissgut
Johann 10,-; André de Sike 10,-; Steinbach Miklós 25,-; Susits Tamás és
Melinda dr. 30,-; Vetterling Günter 20,- Euro.
Hálásan köszönjük szíves adományaikat. Isten fizesse
meg minden jósá-gukat.
Varga Katalin
* * *
A müncheni Magyar Katolikus Misszió
költségvetésének 2002. évi elszámolása (Euro-ban)
Bevétel
Áthozat 2001-ről 10.514,96
Hívek hozzájárulása München 4.250,68
Befizetések 4.337,80
Rosenheim, Freising 475,39
Püspökségi támogatás 35.500,00
Átmenő tétel/Életünk 1.763,66
Összesen 56.841,72
Kiadás
Személyzet 2.912,50
Iroda üzemeltetés 18.684,06
Lelkipásztorkodás 12.918,35
Ház üzemeltetése 13.520,76
Beszerzések 1.986,99
Rosenheim, Freising 2.403,67
Összesen 52.426,33
Összbevétel 56.841,72
Összkiadás 52.426,33
Átvitel 2003-ra 4.415,39
Pénztárban 447,97
Bankszámlán 3.967,42
Átmenő tétel/Életünk 1.763,66
Varga Katalin
* * *
Az ÉLETÜNK egyházközségi
terjesztésének 2002. évi pénzügyi mérlege
Bevétel
Áthozat 2001-ről 2.289,75
129 előfizetés 2002-ben
1.935,00
Adományok, túlfizetések
348,62
MCSZ-től
500,00
Összesen 5.073,37
Kiadás
Előző évi tartozás a szerk.-nek 572,64
Szerkesztőségnek, nyomtatásra 1.038,00
Postaköltség, bélyeg 1.598,68
Összesen 3.209,32
Összbevétel 2002-ben 5.073,37
Összkiadás 2002-ben 3.209,32
Maradék 2003-ra 1.864,05
Postabankban
1.763,66
Kasszában
100,39
Tartozás Életünk szerk.-nek 576,00
Havonta 230 db. újságot postázunk:
Egyéni előfizető 2002-re 136 személy
MCSZ-tól 33 személy
Adományokból 61 személy
Nem fizető 87 személy
Összesen 230 személy
Varga Katalin
* * *
A Magyar Caritas Szolgálat
2002. évi elszámolása Euro-ban
Bevétel
Maradvány 2001-ről
5.653,95
Adományok 10.084,01
Kötött célú adományok 10.185,00
Magyarországra 3.650,00
Erdélybe 2.635,00
Vajdaságba 500,00
Kárpátaljára 1.500,00
Münchenben 1.900,00
Jótékonysági rend. a misszión 1.362,50
Átmenő tétel 3.825,00
Összbevétel 2002-ben 31.110,46
Kiadás
Segély családoknak, egyéneknek 4.377,78
Karácsonyi segélyek 2.060,75
Segélyek 16.425,75
Magyarországra 6.635,00
Erdélybe 4.640,75
Kárpátaljára 2.500,00
Vajdaságba 750,00
Münchenben 1.900,00
ÉLETÜNK 33 rászorultnak 500,00
Bank kezelési költség 58,25
Illeték, szelvények, fénymásolás 195,77
Átmenő tétel 3.708,00
Összkiadás 2002-ben 27.326,30
Összbevétel 2002-ben 31.110,46
Összkiadás 2002-ben 27.326,30
Maradvány 2003-ra 3.784,16
Pénztárban 36,75
Postabankban 3.747,41
Mekker Árpád
-----------
Verantwortlich – Szerkesztő és
felelős kiadó: Merka János plébános
Társszerkesztők: Bartus Anna, Feigi
Béla, dr. Fejér Rita, Funke Attila,
Hart István, Kucsera Judit, Mekker
Árpád, Pető Katalin, dr. Susits Tamás, Szilvássy László, Varga Katalin
Megjelent 5000 példányban.
Impressum: Ungarischsprachige Katholische
Mission – Magyar Katolikus Misszió
81925 München, Oberföhringer Str.
40, Tel.: 089/982637 v. 982638; Fax: 985419
http://www.erzbistum-muenchen.de/ungarische-mission;
e-mail: ukm_muenchen@yahoo.de
Postbank Niederlassung München,
Kontonummer: 61 22–803, Bankleitzahl 700 100 80
----------